Nézem a Csináljuk a fesztivált című műsort, és nem győzök csodálkozni, mert ugyebár, ki gondolta volna, hogy Csipa, a Hooligans frontembere ilyen remekül képes megbirkózni akár a szving műfajával is, vagy mondjuk, hogy Csonka Andrása popénekesek között sem lenne utolsó? Aztán jön egy duett, ahol már nem csodálkozom, hiszen az előadók azt nyújtják, amit a közönség évek óta megszokott tőlük: elegáns megjelenés, visszafogott, kultúrált színpadi jelenlét, tökéletes hangzás. Mert Polyák Lilla és Homonnay Zsolt esetében az lenne a csoda, ha az említettek közül bármelyik is hiányozna valamelyik fellépésükön. Valahogy én sem tudtam volna elképzelni róluk, hogy ez a decens attitűd nem a bölcső óta kísérője mindkettőjüknek. Egészen addig, míg nem találkoztam velük. Mert már a beszélgetés elején kiderült, hogy egy néhai rockzenekar alapító tagjával és egy valamikori hosszú hajú, szakállas utcazenésszel hozott össze a sors. Nemrég megjelent, Ketten, című közös albumuk apropójából találkoztunk, de aztán a lemezen kívül még sok minden szóba került: elmesélték nem mindennapi életük, pályafutásuk, találkozásuk történetét, beavattak sikereik titkába, és közben rengeteget nevettünk, mert a Teremtő nemcsak gyönyörű hanggal, kiváló előadóművészi képességgel, de jó adag humorérzékkel is megáldotta mindkettőjüket.

TOVÁBB [pdf formátum]